Itália… citrusfák az autópálya mentén, rengeteg tengeri herkentyű és tészta, hófödte hegycsúcsok fent, virágzó fák lent, kellemes időjárás, jobbnál-jobb bevásárlóközpontok, jó pasik, hangulatos éttermek, nyüzsgés, és egy teljesen más világ …

Olaszországot mindig is szerettem. A fizetős autópályákon kívül, szinte mindenben tökéletes. Hat napig laktam egy Moncalieri-ben (10 percre van Torinótól) található társasház 2. emeletében levő lakásban még 3 személlyel, és ott olasz környezetben mi is kicsit itáliainak éreztük magunkat. Majd’ egy hét az egyik kedvenc országomban már önmagában totál cool dolog volt, főleg, hogy szinte olaszként tengettem a napjaimat, de az, hogy életem legjobb Tokio Hotel koncertjét is megélem… na, hát az már tényleg a csúcsok csúcsa volt! =D

De ne szaladjunk ennyire előre ;)

Kedd este értünk a városba. Bementünk egy közeli étterembe pizzázni, ahol még este 10-kor is akkora tömeg van, hogy örülsz, ha elférsz. Úristen, annyira finom ott a pizza! Sokkal nagyobbak és jobban a feltétek, mint itt, a tészta pedig extravékony (bár én olyan gyönyörűen szerencsétlenkedtem az elvágásával, hogy öröm volt nézni xD). Aztán visszamentünk a lakásba. A ház Bernii nagyijának a tesójáé, Bandié volt, aki még nagyon régen költözött az országba. A lakása valami nagyon gyönyörű volt *-* Szépen volt berendezve, nem nagy, nem is kicsi, amolyan arany középút. Bandinak 2 fia van, egyikük Paolo, és az ő szobáját kaptuk meg Bernii-vel. Annyira furcsa volt olasz tankönyveket, társasjátékokat, okleveleket, és egyéb iskolai papírokat látni… hogy pontosabban fogalmazzak: különleges dolog volt egy igazi olasz szobában lenni. Megnéztem pár könyvet, de sajnos egy szót sem értettem belőlük. Kár. Bernii-vel kicsit rendbeszedtük magunkat, kipakoltuk a fontosabb cuccokat, majd elmentünk aludni, mert a tizenvalahány órás autókázás azért eléggé el tudja használni az energiáidat. A mocskos szlovén benzinkúti mosdó látványa még mindig bennem van… viszont az olasz benzinkutak… rengeteg édesség, melyet itthon nem látsz, csomó polcot elfoglaló tésztafélék (Micimackós, színes, szív alakú, töltött, Disney hercegnő kastélyos, és sok olyan tésztaféle, melyeket már megjegyezni sem tudtam xD). És persze az olasz Vanity Fair, amely eléggé olcsó volt, ahhoz képest, hogy egy lexikonnal vetekszik a vastagsága. És ha Olaszországban jártok, mindenképp próbáljátok ki a kávét, mert állítólag nagyon finom ^^

Aztán jött a szerda, egy csomó kalanddal =)

Reggel elmentünk bevásárolni egy élelmiszer áruházba, Carrefour volt a neve. Hamisíthatatlan olasz dolgok, legelőnyi sajt és tészta standokkal, de wááá… valami totál brutálisra sikerült rábukkannunk. Rengeteg tengeri herkentyű volt, rákok (különböző fajtában és méretben), tintahalak, ilyen felvágott feelingűre szeletelt füstölt hal (ami nagyon finom). Befőttesüvegben ömlesztve a tengeri dolgok, csigák is voltak kis csomagban. Szusi, szintén csomagolva. Mindenféle kagyló. Garnélarák, tintahal… amúgy ezek finomak, tehát aki bátor, az megkóstolhatja őket (csigát mondjuk még nem ettem, de nem is áll szándékomban, hogy őszinte legyek xD). Szóval ezekkel nem is volt gond, de ami totál lesokkolt minket, az a polip volt. Mert nem csak ilyen kis midi polip volt ott, mint nálunk a pizzán, áááá…. Akkora kan polip volt, hogy komolyan megijedtünk tőle. xD Egy méretes lapostányéron is nehezen férhetett volna el, ha kiterítitek. A tapadókorongjai kb. akkorák voltak, mint egy 5 forintos… és rendesen be volt csomagolva, mint a mélyhűtött süti. Amikor hozzáértünk… szivacsos állagú volt szegény állat, mi pedig mint a háromnapos szopósmalacok, úgy elkezdtünk visítani. xD Nagyon undorító volt, így magyar szemmel. Aztán odajött Bandi, és elkezdi: Pedig ha tudnátok, mennyire finom!

És amikor mentünk a pénztár felé, ott már ilyen jéggel borított standokon is voltak ugyanígy kirakva tengeri állatok, ott viszont frankón kifolyt a polipból az összes tinta… eléggé bizarr volt.

Na, majd legközelebb megnézzük, tényleg olyan finom-e, mint mondják ;)

Aztán az élelmiszer-részlegen levő dolgok átnézése mellett a mozgólépcsőnél projektelő hímfelhozatalban is élmény volt gyönyörködni 8) Hű, amikor egy napbarnított olasz szépfiú rád mosolyog… na, akkor próbálj meg nem elpirulni =D

Aztán betértünk egy cipőboltba is. Nekem, cipőbolondnak az volt a kínkamra. Olyan szép dolgok voltak ott *-*

Aztán elindultunk a belváros felé, időközben Bandi beszélt nekünk a híresebb épületekről, és Bernii-vel kikönyörögtük, hogy hadd nézzük meg valamelyik hotelt útközben, hátha ott vannak a srácok. Elmentünk az egyik legdrágább hotelhez a kettő közül, de sajnos pont nem ott voltak. Közben ugye gyalog mentünk, hogy lássunk valamit a városból is. Nagyon szép, boltíves szakaszokból áll a belváros, kicsit olyan Vatikános beütéssel. Rengeteg bolt található, nagyobbnál-nagyobb márkákkal. És innen sem hiányozhatott az embertömeg, amely még a nap lementével sem csappant meg. Aztán ismét kocsiba ültünk, hogy megnézzük, hol is lesz a koncert. Elmentünk a helyszínre, ahol legalább már 50 fan várakozott! Bernii lőtt 1-2 képet a fanokról (ugyanis nekem sikerült nagyon ügyesen otthon hagynom a gépemet), majd elindultunk vissza, Moncalieri-be. És közben eldöntöttük, hogy holnap negyed 3-kor lesz kelés. Mindenképp jó helyet szerettünk volna.

Éjfél körül feküdtünk le, majd nagy nehezen sikerült negyed 3-kor fölkelnünk. Tusolás, öltözés, kaja-pia elpakolása, pokróc a kezünkbe, majd be a kocsiba, és irány a helyszín. Bandiék lepakoltak minket a bejáratnál (később egy biztonsági őr informált minket, hogy meg kell kerülni az épületet, mert a fanok hátul vannak). Nagyon hideg szél fújt, és szitált az eső. Elmentünk az épület másik része felé, ahol már hosszú sorban táboroztak a fanok. Leültünk hát a végébe Red Bull-lal a kezünkben, és kissé vacogva gondolkodtunk, hogyan fogjuk a 15 órányi várakozást kibírni. Főleg az én fejemben motoszkált nagyon ez a gondolat, aki az iskolai 7 órát sem bírja ki ép ésszel xD

Persze arra még véletlen sem gondoltunk, hogy a most békés tömegben 2 óra múlva eléggé durva zavargások fognak kezdődni, és délutánra pedig kompletten el fog szabadulni a pokol…

Hogy mitől lettek harcok, mitől lettek brutális állapotok, milyenek voltak az olaszok és hogy végül milyen is lett a koncert, azt a következő részből megtudhatjátok ;)