Bill bel�pett a szob�ba, �s �vatosan becsukta maga m�g�tt az ajt�t. Diva h�ttal �llt t�le az ablakn�l, �s a polcot t�r�lgette. Ny�lv�n azt hitte, valamelyik l�ny j�tt be hozz�. Bill v�gign�zett a l�ny vil�gosbarna loknijain, majd karcs� termet�n, ahogy l�bujjhegyen �llva pr�b�lja el�rni a fentebb lev� dolgokat.

-Hello. –kezdte Bill. A l�ny �sszerezzent. Egy pillanat el�g volt, hogy felismerje szerelme hangj�t. El�sz�r meg sem mert fordulni. Azt�n lassan Bill fel� ford�totta a fej�t. A fi� ekkor levette fej�r�l a sapk�t, majd a napszem�veg is leker�lt r�la. Ott �llt, teljes val�j�ban az a f�rfi, akit Diva m�g �let�ben nem l�tott �l�ben. Billnek sem kellett sokat k�telkednie… egyszer�en �rezte, hogy a rajzol� �ll el�tte, aki… gy�ny�r� volt.

-Oh Istenem… Bill… t�nyleg te vagy az? –k�rdezte Diva, mik�zben apr� k�nnycseppek csillantak meg m�lyk�k szemeiben. Kez�t a sz�ja el� kapta, hogy elfedje meglep�d�tts�g�t, mik�zben megtett 2 l�p�st a fi� fel�. Bill elmosolyodott.

-Igen, �n vagyok az. Te pedig az a l�ny, aki ezt a rajzot k�sz�tette r�lam, igaz? –k�rdezte az �nekes, mik�zben el�h�zta a rajzlapot a t�sk�j�b�l, �s megmutatta a l�nynak.

-Igen, �gy van. Csak v�letlen�l kiborult a k�v�, �s gondoltam, csin�lok egy… egy m�sikat. –mes�lte Diva, de hangja �gy remegett, ak�rcsak a t�rdei, ahogy meg�rezte Bill tekintet�t a b�r�n.

-Nagyon tehets�ges vagy… mi a neved?

-Diva.

-Sz�p neved van. De… mi�rt �lsz pont itt? Hol vannak a sz�leid? –Bill k�zelebb l�pett a l�nyhoz, �m Diva h�tr�lt, �s bele�tk�z�tt az asztalba. Bill megtorpant.

-Nem vagyok kurva. Anyuk�m meghalt, apuk�m el�l pedig megsz�kt�nk a n�v�remmel, mert agressz�v, �s sokszor kezet emelt r�nk. –magyar�zta Diva keser�en. Sosem szeretett besz�lni a m�ltj�r�l. �gy �rezte, ilyenkor mindig ezer �s ezer m�ly seb ter�l el a sz�v�n, �s minden egyes f�j� eml�k egy v�rcseppet fakaszt ki bel�l�k. Olyanokat, melyek k�nz�an f�jnak sok�ig, eg�szen sok�ig.

-Oh Diva, sajn�lom. –mondta Bill, majd odal�pett a l�nyhoz, �s �t�lelte. Diva a fi� v�ll�ra hajtotta a fej�t, �s m�lyen mag�ba sz�vta a kardig�nj�b�l �rad� illatot, melyet m�g sohasem �rzett, m�gis �gy �rezte, egy �letre megmarad benne ez az illat.

-Semmi gond.

-De… hol van a n�v�red? � mit dolgozik? –k�v�ncsiskodott Bill tov�bb. Div�nak �sszeszorult a sz�ve.

-Nem akarok besz�lni r�la, Bill, k�rlek, ezt ne! Alig l�ttalak meg 2 perce, �s… -mondta a l�ny, de az �nekes a szav�ba v�gott.

-Igen, igen, �rtem, eln�z�st. T�nyleg el�gg� bunk� volt ilyen k�rd�sekkel kezdenem… csak… �n csak… -Bill kereste a szavakat, de nem tal�lta. Meg akarta ismerni a l�nyt, de �gy �rezte, ajt�stul rontott be a h�zba, elrontva ezzel mindent.

-Nem baj… nekem is furcsa ez az eg�sz… hogy itt vagy. De �r�l�k neki. –mondta Diva, majd mosolygott.

-�n is. Szeretn�l velem elbesz�lgetni… hm… dolgokr�l? Tudod, amikor egy fi� meg egy l�ny ismerkedni akar. –mosolygott Bill, mik�zben pirulva a f�le m�g� igaz�totta tincseit. Gondolatban m�r hallotta is Tom kritiz�l� szavait: „Bazd meg Bill, a faszom lev�gom, b�n�bb dum�val nem tudt�l volna nyitni?”

-Persze, hogy szeretn�k! Gyere, �lj le ide az �gy sz�l�re! –mondta vid�man Diva, majd le�ltek egym�ssal szembe. Mintha m�r ezer �ve ismern�k egym�st. A kezdeti izgalom �s sz�gyenl�s�g �tcsapott valami kellemes �rz�sbe.

-Nos, kiket hallgatsz m�g meg zenei fronton rajtunk k�v�l? –kezdte Bill egy sz�les mosollyal az arc�n. Fej�t f�lrebiccentve, csillog� szemmel n�zett a l�nyra. �s besz�lgettek, legal�bb f�l �r�n kereszt�l. A fesz�lts�gek egyre jobban felold�dtak kettej�k k�z�tt. Diva m�g mindig nem hitte el ezt az eg�szet… hogyan t�rt�nhetett mindez?

Bill-lel �ppen az utaz�sr�l sz�l� t�m�n�l tartottak, amikor az �nekes telefonja megcs�rrent.

-Szia! … m�ris? De h�t mi�rt? … j�, ok�, megyek m�r. –Bill morcosan cs�sztatta vissza a telefont a zseb�be.

-El kell menned, igaz? –k�rdezte szomor� hangon Diva.

-Igen… de ez m�g nem jelenti azt, hogy most l�tjuk egym�st utolj�ra. �n el tudom k�pzelni, hogy beugrok m�g ide hozz�d p�rszor. Nagyon j� volt veled besz�lgetni. �s… ha esetleg szeretn�l megl�togatni, itt a st�di�nk c�me, de akkor 10 �s 16 �ra k�z�tt gyere! –mondta Bill, majd �tny�jtotta a l�nynak a cetlit, melyre a st�di� c�m�t �rta.

-Nem is tudom, hogyan k�sz�nhetn�m meg.

-Igaz�n semmivel. �n k�sz�n�m. –mosolygott Bill, mik�zben fel�llt, �s felvette a napszem�veg-sapka p�ros�t�st.

-Rem�lem, hamar viszontl�tjuk egym�st. –mondta Diva, mik�zben f�l�llt a fi� mell�.

-Azt �n is… szeretn�l m�g mondani valamit? –k�rdezte Bill, mert l�tta a l�nyon, hogy akar m�g valamit. Diva folyton sz�ra nyitotta ajkait, de sohasem tudta elkezdeni a mondatot.

-Csak azt szeretn�m k�rdezni, hogy… hogy…

-Hogy?

-Meg�lelhetlek, miel�tt elm�sz? –hadarta, majd pirulva igaz�totta f�le m�g� a haj�t. Bill felnevetett.

-H�t persze! –mondta, majd szorosan karjaiba z�rta a l�nyt. Lassan ringat�zott vele, mik�zben gyeng�d mozdulatokkal simogatta a h�t�t. Diva lehunyta a szem�t, �s azt k�v�nta: b�rcsak �r�kre itt maradhatna vele. Az �lel�s ut�n Bill f�lvette a t�sk�j�t.

-Vigy�zz magadra!

-Te is! Most m�r t�nyleg mennem kell…–v�laszolt Bill.

-Rendben. Szia! �s k�sz�n�k mindent!

-�n tartozom k�sz�nettel. �s rem�lem, min�l hamarabb l�tjuk egym�st! Szia, Diva! –mondta Bill egy �des mosollyal az arc�n, majd kil�pett a szob�b�l. Diva r�gt�n az ablakhoz sietett. Elh�zta a f�gg�nyt, �s v�rta, mikor pillantja meg vend�g�t. Alig 2 perc ut�n megl�tta Billt, �s a f�rfit, akivel j�tt. Az �nekes miel�tt besz�llt az aut�j�ba, feln�zett a l�ny ablak�ra, �s boldogan mosolyogva integetett vissza neki. Diva viszonozta. Az aut� l�mp�i kigy�ltak, majd a j�rm�  elindult messze az �jszak�ba.

-�g veled, fekete hercegem! –suttogta Diva, elmorzsolva egy k�nnycseppet, mely a boldogs�g �s a szomor�s�g kever�ke volt.

Ism�t kopog�st hallott.

-Gyere! –ki�ltotta, k�zben ism�t lej�tsz�dott a fej�ben a friss eml�k, ahogy Bill l�pett be ugyan�gy a szob�j�ba. �m most a n�v�r�vel �llt szemben.

-Pont most ment el az a pasi. De gondolom, l�ttad… -mondta, rezzen�stelen arccal.

-Igen, �s k�pzeld, k�tszer is meg�lelt! Istenem, annyira j� illata volt! �s olyan j�t besz�lgett�nk! Csom� orsz�gban j�rt m�r, �s meg�g�rte, hogy majd elvisz p�r helyre! �s k�pzeld, megadta a st�di�juk c�m�t is, hogy megl�togathassam! �risten Anja, itt volt Bill Kaulitz n�lam, �s w���! Nem b�rok magammal, mondd, hogy ez nem �lom! –magyar�zta Diva �r�mm�morban.

-Diva, mondanom kell valamit. –folytatta komoly hangnemben a n�v�re, de Diva mintha meg sem hallotta volna.

-�s nagyon tehets�gesnek tart, �s azt mondta, sz�p a szob�m, meg a hajam. �s elmes�lte, hogy Tom sokkal t�bbet alszik, mint �. �s megmutatta a szerencsel�nc�t is. �s…

-DIVA! Azt hiszem, az �n mondanival�m �rinti a tiedet is.

A l�ny v�gre elhallgatott, �s arc�ra ijedts�g �lt a n�v�re hideg �s komoly tekintete miatt.

-Mit akarsz mondani? Rossz h�rnek t�nik…

Anja vett egy nagy leveg�t, majd kib�kte:

-Diva… t�bbet nem tal�lkozhatsz ezzel a fi�val.