Eljött február 26-a, a koncert napja. Már 25-én este hosszú sorokban várakoztak az állójegyesek, sátrakkal, hálózsákokkal rendezkedtek be a kordonok közé. Nia, Ildi és én délelőtt 11-kor mentünk az ülőjegyesek bejáratához. Csupán néhány olasz fan volt előttünk. Az egyiknek annyira jó ikres táskája volt! Az időjárás eléggé szeszélyes volt: be volt borulva, hűvös szél fújt, és a koncertig legalább 2-3x kaptunk egy kiadós zuhét, mondjuk nekünk, ülőjegyeseknek ez nem volt nagy probléma, mert az épület egyik része alatt állhattunk, viszont lent az állójegyesek szépen bőrig áztak. Később németek is csatlakoztak hozzánk, akik egymásnak mutogatták a jobbnál-jobb TH-s tetoválásaikat xD
Mi időközben azzal voltunk el, hogy néztük, kik haladnak el előttünk bent az épületben. Az emberek ott tologatták az alkatrészeket, és gyári mennyiségű Red Bullt, és péktermékeket, és egyéb kaját-piát vittek be a backstage-be, ahol a tévések és újságírók egymásnak adták a kilincset. Láttuk Billék kutyusát, amely halálian aranyos volt *-* Valamint láttunk egy szőke pasit is, aki integetett nekünk, és sokak szerint Andreas volt…
Időközben Nia szülei hoztak nekünk kaját, és innivalót. Az idő pedig csigalassúsággal telt. A tömeg nálunk, ülőjegyeseknél is nőtt, este 6 környékén már nem lehetett ellátni a sor végéig… Aztán a német fanclub emberei szórólapokat osztogattak, melyen le volt írva, hogy melyik számnál, mit csináljon a közönség.
Végül fél 7-kor engedtek be minket az Arénába. Előzenekar nem volt. A csarnok lassan, de biztosan telt meg rajongókkal. Az arénában árusított jegy szerint 7-kor, az eventimes jegy szerint 8-kor kezdődött a koncert. Nos, mivel senki sem tudta a pontos időpontot, vártunk. A színpadon addig benyomtak mindenféle dalt (nem TH-t), hogy addigse unjuk magunkat. Kaja és innivaló árusok szállingóztak a sorok között. Elmúlt 7 óra. A színpadon semmi változás. Na, gondoltuk, akkor nyolckor kezdődik. 8 óra is elmúlt. És még mindig semmi. Háromnegyed 9 volt… és SEMMI! Már kezdtünk idegesek lenni… 2 órát késnek az első németországi koncertjükről? Durva. Meg lesz ez egyáltalán tartva? Ahogy megcsapta a fülemet 1-2 mondat, a körülöttünk levő emberek is ezt taglalták. Közben finnek kószáltak körülöttünk, majd 9 körül kölniek táboroztak le mellettünk. Ott álltunk a szektor szélén, hogy lássunk valamit. Eljött a 9 óra. És semmi…
A színpad előtti emelvényen lógó lámpákra építőmunkások kezdtek felmászni, és a közönség ott buzdította őket, a stábtagoknak pedig tökre tetszett xD
De ezután sem történt változás. Mi már komolyan nem tudtuk, mit kezdjünk magunnkal xD Úgy voltunk vele, hogy mindjárt bejelentik: A koncert elmarad. Aztán negyed 10 környékén végre lekapcsolódtak a lámpák, a közönség őrült sikításba kezdett, és a Komm első dallamai csendültek fel. Aztán kivilágították azt a nagy tojást, amely lassan kinyílt, és kiszállt belőle Bill, Tom, és Georg. Gustavot akkor még nem láttam pontosan, helyileg. Szóval a srácok belekezdtek a koncertbe, a közönség őrjöngött, és velük együtt énekelt. Bill elmondta, hogy mennyire örülnek annak, hogy végre újra itthon lehetnek ^^ És hogy féltek, mert azt hitték, elfelejtettük őket. Megköszönték a támogatásunkat, és megtapsolták a közönséget, amit nagyra értékelt mindenki =)
Láttunk az állóhelyesek között hollandokat, franciákat. Érdekes módon nem volt annyi transzparens, vagy csak nekem nem tűnt fel xD
Georg oldalán voltunk. Mellettünk ugyebár németek álltak, én a német fanclub egyik vezetőjével dumáltam, ő totális Gustav fan volt, és Magdeburg FC-s sálat tartott fel, majd versenyeztünk, melyikünk a hangosabb: Ő Gustav nevét kántálta megahangerővel, én pedig Billét. Szóval csomót röhögtünk, és szórakoztunk, de egy koncerten ez a lényeg. A WBMW-nál egy kivetítőn mutattak eddig nem látott jeleneteket, még a nagyon régi időkből. Aztán jött a Dogs unleashed, melyet Bill egy motoron adott elő, és olyan mozgással, melytől mindenki libabőrös lett xD A Humanoid akusztikusan ment, és az egyik dalban (sajnos már nem emlékszem, melyikben, de youtube-n biztos fönt van) Bill elkezdte a Durch den Monsun szövegét énekelni, a közönség pedig hirtelen nem tudta, mi van xD Persze többször is átöltözött, a koncert végén repült a flakon a közönségbe, akik majd kicsinálták egymást az üvegért. xD Gustav pedig a szokásos „hullámoztassuk meg a közönséget” játékot játszotta, és tök jó volt, először átvert minket, és nem csinált semmit, a közönség „woooooo” –zása pedig elhalkult, mert Gusti keze még mindig lent volt, és ott nevetett rajtunk, de ugyanezt csináltuk mi is. =D Aztán végül Gustav vezénylésével üvöltöttünk, és tökre bejött neki xD Aztán visszatértek még 2x, és a Für immer jetzt-nél zárult le velük a tojás, és ért véget a koncert. Amilyen sok idő telt el a várakozással, olyan hamar elment az egész.
Nagyszerű élmény volt, többet nem is tudnék így hirtelen leírni róla, inkább nézzétek meg a koncert videókat youtube-n, mert azok aztán tényleg mindent elmondanak, melyet nem lehet szavakba önteni. Hihetetlen élmény volt, és biztos vagyok benne, hogy nem ez volt az utolsó németországi koncertem. Még most sem tudom felfogni, hogy ott voltam Oberhausenben, annyira jó volt! Látjátok, így röhögjenek ki legközelebb bárkit is, ha nagyot álmodik! ^^
És bárki, aki eddig nem volt TH koncerten, annak érdemes lesz gyűjtenie rá, mert ez tényleg olyan dolog, amit át kell élni <3 És ne felejtsétek el: Semmi sem lehetetlen, csak akarni kell ^^
Remélem, nagyon sokatok elmegy majd a Humanoid turné egyik állomására, és akinek most nem jött össze, az még véletlenül sem adja fel, mert mindenképp eljön az ő ideje is, talán hamarabb, mint gondolná =)
Legközelebb Torino-ból tudósítalak benneteket, és nem árt drukkolni sem, hátha nyerünk Bernivel egy soundcheck-et =D
Köszönet
Ildinek, Niának, és családjának, hogy ennyire kedvesek voltak hozzám, és ezt a sok élményt. Jó volt veletek, remélem, még összefutunk párszor! =)
Képeim
A német fanclub szórólapja, a koncertjegy, és az Arénában osztogatott pici katalógus
AJÁNLOM AZ OLDALT
