�sz v�ge volt. A h�v�s szell� sebesen kanyargott a hamburgi h�zak k�z�tt. Az elsz�radt faleveleket messzire vitte, �s halv�nypirosra festette az utc�n j�rk�l� emberek arc�t. A pimasz fuvallat volt az �r az utc�kon, a h�zakban viszont elt�nt a hatalma. �gy a Kaulitz ikrek lakj�ban se gar�zd�lkodhatott sok�ig. M�g utolj�ra lass� t�ncot j�rt t�le a f�gg�ny, �s Bill �jfekete hajtincsei, majd az �nekes f�z�san becsukta az ablakot, �s a h�z ism�t teljes nyugalomban �llt az utca v�g�n.

-Faszomat ebbe a kurva hidegbe… -morgott Tom, igencsak megt�rve ezzel a sz�p �szi idillt.

-Na ja… -komment�lta Bill egyet�rt�en, majd vissza�lt a kanap�ra az ikertestv�re mell�. A fi�k f�radtan �rtek haza az el�bb az egyik TV show-b�l, m�gis boldogok voltak, hiszen 15 nap sz�net v�rt r�juk. Ez a gondolat legink�bb Tomot villanyozta fel, aki j� szok�sa szerint, mindig arra hivatkozik, hogy a git�roz�s rettent�en f�raszt� folyamat. �gy nem is volt csoda, hogy a sz�net elt�lt�s�re neki volt els�nek �tlete.

-Bill, hallod. El k�ne menn�nk kikapcsol�dni valahov�! –mondta Tom, arc�n kisfi�s izgatotts�ggal.

-Az j�, �n is hasonl�ra gondoltam. –mondta Bill, mik�zben a kez�be vette a TV �js�got.

-H�, akkor ok�, szob�t k�ne foglalnunk valamelyik szigeten! –rikkantotta Tom, majd ment is volna a laptopj�hoz, �m Bill belekapott a pul�ver�be, �s visszar�ntotta a kanap�ra.

-�csi… -kezdte az �nekes. Tom �rtetlen�l n�zett az �ccs�re.

-Mi az, hogy �csi? Hiszen most mondtad, hogy te is erre gondolt�l! –mondta Tom, felh�borodott hangnemben.

-De �n nem szigetre �rtettem… mondd, te nem unod, hogy ami�ta h�resek lett�nk, csak szigetekre megy�nk sz�netelni? Azel�tt mindig az �vszaknak megfelel�en ment�nk valahov�… ha t�l volt, s�elt�nk, ha ny�r volt, f�r�dt�nk… -magyar�zta Bill. De Tom m�r a fi� mondand�ja k�zep�n elutas�t�an forgatta a szem�t.

-Bill… az azel�tt volt. Mostm�r most van! –Tom.

-Tom, nekem m�r nagyon az agyamra megy ez a monotons�g! Mi�rt nem csin�ljuk most v�gre m�shogy? Menj�nk olyan helyre, ahol szint�n �sz van, �s ahol nem kell �jszaka a sz�nyogokat kergetni, meg par�zni, mikor �gsz le. –er�sk�d�tt Bill.

-J�lvan… �csi. �tlet? –kezdte Tom belet�r�d�tten. Most kiv�telesen f�radt volt ahhoz, hogy vil�gmegv�lt� vit�kba kezdjen az �ccs�vel.

-Szerintem… maradhatn�nk itt N�metorsz�gban. Elmehetn�nk egy olyan helyre, ahol m�g nem voltunk. Egy kicsi h�z, TV, t�, f�k, nyugalom. Engem most ez jobban kezdett �rdekelni, mint a p�lmaf�k… l�ttam azokb�l eleget. –magyar�zta Bill, a lehet� legnagyobb komolys�ggal. �m Bill szabads�gr�l val� �lmodoz�s�t Tom kacag�sa zavarta meg.

-Bill, hallod, te kicsit t�l sok Gute Zeiten, schlechte Zeiten-t n�zt�l a TV-ben! –mondta Tom nevetg�lve. �m amikor Bill sz�r�s tekintet�vel tal�lkozott, megpr�b�lta elhallgattatni mag�t.

-De Tom, maradj m�r! �n ezt komolyan gondolom. Mi�rt nem lehetne v�gre egyszer az, amit �n akarok? –Bill.

-Jaj, most �gy csin�lsz, mintha tot�l el lenn�l nyomva. –v�gott vissza Tom.

-J�, bocs… de t�nyleg… maradjunk m�r itt. –mondta Bill k�rlelve. Tom megejtett egy belet�r�d�tt s�hajt.

-Naj�, legyen. De ha valami szar lesz, az a te lelkeden sz�rad majd! –dorg�lta Tom, �m amikor megl�tta Bill f�lig �r� sz�j�t, � is elmosolyodott.

-Akkor ir�ny a g�gli! –ki�ltott fel Bill, majd az ikrek lekuporodtak a laptop el�…

Stadt Waren

Waren apr�cska v�rosa egy igazi gy�ngyszem. Minden megvan benne, ami a laz�t�shoz sz�ks�ges. Gy�ny�r� hely, t�, melyet sz�p h�zak vesznek k�r�l, az utc�kon macskak�… az ember �gy �rzi, mintha visszament volna p�r �vet az id�ben. Az utc�k rendezettek, rengeteg a n�v�ny, f�leg sz�nes vir�gok, a t� f�l�tt pedig csodasz�p hidak �veltek �t, melyeken mindig l�zengett legal�bb 1-2 ember. Nos, val�ban… Waren picinyke v�rosa olyan �lomsz�p volt, mintha csak egy h�g�mbbe z�rt mesevil�g lenne. Egyszer�en nem l�tezett olyan ember, akit ez a k�rnyezet ne nyugtatott volna le.

Vagy tal�n igen?

-A p�cs�m eldobom itt helyben! –k�nt�lta Tom, mik�zben Billel egy h�zik� fel� tartottak a t� �szaki partj�n.

-Jaj Tom, ne kezd m�r! Szerintem t�k j� itt minden! Tutira megsz�ll minket itt az ihlet, ha az utc�kon s�t�lunk! –mondta Bill, mik�zben el�hal�szta az ajt� kulcs�t a zseb�b�l.

-Mutass egy magas, sz�ke, nagymell� n�t, �s akkor majd �n is repkedni fogok az ihlett�l! –vigyorgott Tom. Bill csak egy szemforgat�ssal reag�lt ikre mondand�j�ra, majd elford�totta a kulcsot a z�rban, �s bel�ptek az ajt�n. Kellemes kis hajl�k fogadta �ket. Nem tombolt benne a luxus, mint egy hotelben, de nem is volt olyan �kori, mint azt v�rt�k.

-Hallod, kipakolsz kicsit, am�g besz�lek a h�z tulaj�val? –k�rdezte Bill Tomot az ajt�ban.

-Aha. –v�laszolt Tom, majd elh�zta a t�sk�ja cipz�rj�t. Bill b�lintott, majd kisietett a mellett�k lev� h�zhoz. Nem is sejtette, hogy 2 percen bel�l menthetetlen�l belebotlik a v�gzet�be…