56. r�sz

Robert elkapta Lina karj�t, �s mag�hoz r�ntotta a l�nyt. Mire Bill f�leszm�lt, Robert m�r ott �llt t�le 5 m�terre, �s egy k�st szor�tott Lina nyak�hoz.

-Cs�nya kisl�ny volt�l, nem csin�ltad meg, amit k�rtem! –s�gta gonoszan Lina f�l�be Robert.

-Engedd el! –ki�ltott r� Bill.

-Te csak ne pof�zz ebbe bele, �nekesmad�r! –sziszegte Robert. Bill f�lh�borodottan nekirontott volna, de tudta, hogy a hidegv�r�n m�lik Lina �lete. Megpr�b�lt nyugodt maradni.

-Mi�rt nem ink�bb velem besz�led meg a dolgokat, ha m�r annyira a szem�lyes dolgaimat akarod? –k�rdezte Bill. Robert g�nyos pillant�st vetett r�.

-Te egy kis senkih�zi vagy, t�led csak a p�nz j�. –ezut�n Lin�hoz fordult, a k�s hegy�vel v�gigsim�totta a l�ny nyak�t –vele viszont sokkal jobb sz�rakozni, igaz?

-Hagyj b�k�n! –k�ny�rg�tt Lina s�rva.

-Engedd el! Ha kell akkor fizetek bazmeg, csak hagyd m�r b�k�n! –mondta Bill, egyre d�h�sebben. Undorodva meredt a f�rfira. Robert felnevetett.

-H�t nem �rdekes? Egy pici nyisszant�s a nyakadba, �s 5 perc m�lva halott vagy. –s�gta oda Robert Lin�nak.

-Engedd el! –ki�ltozott Bill tov�bb.

-Min�l tov�bb �b�gatsz kicsi fi�, ann�l kevesebb id�d lesz elb�cs�zni az �j bar�tn�dt�l! Hogy az milyen szomor� lenne! –mondta Robert ep�sen.

-Ha annyira k�tekedhetn�ked van, akkor mi�rt nem velem kezded? –Bill.

-Veled? H���… csak nem felb�torodott valaki? Ne j�tssz a t�zzel, kiscs�k�! –Robert nevetve.

-Robert… engedj el, �s h�zz el innen, senki sem fog feljelenteni, se semmi, csak hagyj m�r v�gre…���.- Robert a mondat k�zep�n belet�pett a l�ny haj�ba.

-Kussolj, ribanc! –�v�lt�tt r� az ijedt Lin�ra.

-El�g volt! –Bill megindult Robert fel�, �m a f�rfi gyorsan r�ki�ltott.

-Ott maradsz Kaulitz, k�l�nben elv�gom a tork�t! –mondta, majd m�g jobban belem�lyesztette a k�st a l�ny b�r�be. Bill megtorpant.

-Figyelj Robert… egy fasz vagy, tudod? K�nny� egy v�dtelen l�nyt b�ntani… ha � �llna el�tted egy k�ssel, ott helyben lenn�l beszarva, ezt tutira megmondom. Sz�nalmas kis k�cs�g… -mondta Bill, ugyanolyan len�z� st�lusban, mint ahogy Robert. Az�rt mondta mindezt, h�tha v�gre elengedi a l�nyt a pasas.

-Te besz�lsz? Kis buzi… megp�ck�llek, �s elrep�lsz! –mondta Robert, majd felkacagott.

-Pr�b�ljuk ki, azt�n majd megl�tjuk, ki nevet utolj�ra! Kis szarjank�… -Bill. Robert elmosolyodott, �s ell�kte mag�t�l Lin�t. Lassan megindult Bill fel�, de Lina se volt rest, gyorsan lekapott egy s�r�s�veget a mellette �ll� szemetes tetej�r�l, �s teljes er�b�l fejbe verte vele Robertet.

-A��! –Robert �szt�n�sen a fej�hez kapott, �s t�ntorogni kezdett. T�bb sem kellett Billnek, kihaszn�lta a helyzetet, �s beh�zott egyet Robertnek, aki k�bultan ter�lt el a f�ld�n. Lina ijedten szaladt Bill h�ta m�g�, aki tov�bbra is szemmel tartotta a fi�t. Ekkor Tom �s 3 rend�r sietett fel�j�k a semmib�l.

-Megt�madta �ket! –mutatott Tom a f�ld�n fetreng�, �s ny�sz�rg� Robertre.

-K�st szor�tott a nyakamhoz! Fenyegetett, van r� bizony�t�kom! –Lina.

-Ok�, lassabban! –mondta az egyik rend�r, mik�zben a m�sik f�lseg�tette Robertet.

-Kapj�tok be… kis k�cs�g�k! –sziszegte Robert m�rgesen, v�rz� orr�t fogva.

-Vegyen vissza, fiatalember! –f�rmedt r� a rend�r.

-A pasas fenyegette, �s verte a l�nyt, most pedig k�st tartott a tork�hoz! Ezt a pasit azonnal le kell csukni! –Bill

-J�lvan, j�lvan, lassabban. Bevissz�k a f�rfit az �rsre, de magunkat is j�nni�k kell, hogy vallom�st tegyenek. –magyar�zta a rend�r.

-Ok�. –Bill Lin�ra �s Tomra n�zett, �k b�lintottak. Robertet beterelt�k a rend�raut�ba, Bill�k pedig mentek a saj�t kocsijukba, �s �gy k�vett�k a j�r�rkocsit.

Tom vezetett Bill h�tul �lt Lina mellett.

-Nem esett bajod? –k�rdezte a l�nyt�l.

-Nem… csak megijedtem. Neked?

-Nekem sem. Ne agg�dj, hamar eltelik ez a kihallgat�s. –Bill.

-Rendben… csak lenne m�r v�ge. De… Bill… -kezdte Lina

-Igen?

-B�tor volt�l… k�sz�n�m. -mondta elismer�en a l�ny.

-Te is… ha nem �t�d le… -Bill

-De ha te nem csalod el… -Lina.

-�s ha �n nem h�vom fel a zserny�kokat! –mondta b�szk�n Tom.

-K�sz�n�m Tom! –Lina.

-K�szi, tes�! –Bill

-Vagy ink�bb: b�ty�? –vigyorgott Tom.

Bill: -_-”

-Na, j�lvan, befejezni! A l�nyeg, hogy meg�sztuk mindannyian! �s hogy v�gre ennek a r�sznek is v�ge van… -Lina.

-Ja. Rem�lem, hamar hazaengednek minket… -Bill. A fi� a l�nyra n�zett. Tekintet�k �sszetal�lkozott egy pillanatra. Ett�l mind a ketten zavarba j�ttek, �s gyorsan elfordultak a m�sik ir�nyba. Aranyos l�tv�ny voltak… mint minden fi�, �s l�ny, akik keresik a hidat, mely �sszek�t k�t, szerelemre m�r r�g�ta v�gy� sz�vet. M�g ha nem is merik ezt �nmaguknak bevallani.

Ek�zben a hotelszob�ban…

-Gustav! Gustaaav! –ki�ltozott Georg, a dobost keresve.

-Mi van? –v�laszolt Gusti a f�rd�szob�b�l.

-Nem l�ttad a fejf�j�simat? –k�rdezte Georg.

-���… nem. –Gusti.

-A faszomat, m�r mindenhol kerestem, de sehol sincs! –m�rgel�d�tt Georg, mik�zben a szob�ban kutakodott tov�bb.

-Ennyire f�j a fejed? –Gusti

-Igen… ha nem f�jna, akkor most nem keresn�m azt a szutykot. –morgott Georg tov�bb.

-Van egy m�sik, az nem lenne j�? –Gusti.

-Milyen m�sik? –Georg k�v�ncsian.

-Peternek van valami f�jdalomcsillap�t�ja. –mondta Gustav, majd a st�btag t�sk�j�b�l kivett egy gy�gyszeres dobozt.

-�s ez j� fejf�j�sra? –Georg

-H�t nekem azt mondta, hogy ez f�jdalomcsillap�t�, annak meg minden szir-szarra j�nak kellene lennie… -magyar�zta Gusti.

-De ezen semmilyen t�j�koztat�s nincs… -mondta Georg, mik�zben a dobozt n�zegette.

-H�t akkor ne vedd be. –mondta Gusti, majd visszament a f�rd�szob�ba. Georg elgondolkozott. Nagy baja csak nem lehet, ha beveszi.

-Beveszem, azt�n majd elm�lik! –mondta Georg. Be is vett egy tablett�t, majd visszatette a doboz�t Peter t�sk�j�ba. Ezut�n a legjobbakat rem�lve visszament az �gy�ra olvasni. Nem gondolta volna, hogy a gy�gyszer bizony nem azt a hat�st fogja hozni, melyet elk�pzelt…