A GoldenTH Magdeburgban 4. rész

Der letzte Tag

Reggel már 7-kor fent voltunk. Elkezdtünk pakolni. 9-kor elmentünk reggelizni, aztán vissza pakolás. Eléggé ramatyul éreztük magunkat, hiszen se Lau, se én nem akartunk hazamenni. Az első nap megszoktuk Magdeburgot, a németeket, a közlekedést, MINDENT ami ott van. Egyáltalán nem hiányzott Mo. meg ami ott van… de 4 napra jöttünk, és ez volt az utolsó. Este 10-kor indul a buszunk, másnap háromnegyed 2-re érünk Pestre, és akkor megint visszatérünk a szürke hétköznapokba… valahogy egyikünk se vágyott erre ezek után, de hát ez nem volt csoda.

Miután nagyjából összerámoltunk, elhatároztuk, hogy még utoljára a nyakunkba vesszük a várost. Még 1x jól megnézünk minden fontosabb épületet, és jó pár évre megjegyeztük Magdeburg minden egyes kiemelkedő tulajdonságát. =)

A nagypapával megegyeztünk, hogy Lauval elmehetünk császkálni. Először beültünk a Mekibe, 1 sajtburger kemény 1 euro! :O xD Aztán elmentünk az Allee centerbe, én meg közben lestem mindenfelé, hátha meglátom valahol a 2 Georg vágású pasit xD (igen, most is az jár a fejemben… xD). Viszont valami más is rögtön szemet szúrt nekünk: a plázában kirakodóvásár volt. Mondjuk fél 2 körül értünk oda, és a legtöbb helyen már pakoltak, azért lehetett látni jó dolgokat. A legtöbbek ruhákat meg játékokat adtak el, de voltak könyvek, meg ilyen vegyes dolgok is. Lauval teljes nyugalomban sétálgattunk az árusok mellett, amikor hirtelen kiszúrtam az egyik eladónál 3 eredeti német TH-s maxit! *o* A Der Letzte Tag-ot, az ÜEDW-t, és a Rette Mich-et. Na, amikor ezeket megláttam, elkezdem visítozni, és azonnal rávetettem magam a 3 maxira. X’D úgy örültem, mint Tom a farkának, odamentem, megnéztem őket csillogó szemekkel, majd totál boldogan olyan Billesen-Jumbisan ugrálva elmondtam németül a pasasnak hogy ezt kérem *-* És a maxik DARABJA EGY EURO VOLT!!! *-* Hát majdnem kiugrottam a bőrömből, vagy tízszer elhadartam az eladó pasasnak, hogy Danke, danke ,danke… xD

Aztán miután továbbmentünk, Lau nevetve közölte, hogy amikor örültem a fejemnek, a fél Allee Center engem nézett, és gondolatban tuti feltették a kérdést, hogy melyik kórházból szöktem meg… xD

Aztán később Lau volt a szemfülesebb, és épp időben kiszúrt egy An Deiner Seite videómaxit az egyik eladónál. Ő is örült neki, de nem olyan Bill módjára mint én x’D Aztán mivel nekem 3 volt, neki 1, ezért a Rette mich-et ,megkapta Lau, és így igazságosan elosztottuk a dolgokat. 8) Aztán este visszamentünk 6 körül a szállásra. Már minden készen állt az induláshoz. Még 1 kicsit tévéztünk, majd nagykabátot fel, bőröndöket a kézbe. Még utoljára körbenéztünk a kis szobában, amely 4 napig az otthonunkként szolgált, majd kimentünk a villamoshoz. Lauval kezdtünk 1 kicsit elszomorodni, hogy itt kell hagynunk Magdeburgot. =/ Még én is lehangolódtam, pedig a fő- és nagyvárosokon kívül más helyeken képtelen vagyok megmaradni. Magdeburg mégis a szívemhez nőtt. ^^

Aztán kiértünk a buszállomásra. Rajtunk kívül 1 kis csoport is várt 1 másik buszra. Mi is várhattunk ott bő másfél órát… o_O Lau meg nagypapa nyugiban ültek egy darabig, én szokás szerint elfoglaltam magam, akkor azzal, hogy undorodva vizsgáltam 1 bogarat amely a táblán volt, és folyamatosan mondogattam.

-Fúúúú ennek mozognak a csáprágói… fúúú ennek mozog a lába! O_O –meg ilyesmiket mondtam, Lau meg megijesztett, és akkorát sikítottam, hogy fél Magdeburg zengett belé. xD Meg látni lehetett mikor volt vonat a közelben, mert akkor elszabadult a nép az állomásról. xD Aztán Lauval elkezdtünk mobilozni, ő elindította a Step Up 2-t én meg Bill röhögését. Aztán elkezdtünk rohangászni. XD hát igen… ha a hidegben sokáig vársz valamire, 1 idő után eltűnik az a maradék híg agyad is. xD aztán jött a busz, felszálltunk, 2 perc múlva le is nyugodtunk. Lau negyed óra múlva elaludt, én meg az ablakon néztem ki. Bár nem sokat láttam már, hiszen koromsötét volt, és az autópályán mentünk. 1-2 nagyobb német város mellett elhaladtunk. =) Azalatt a 2-3 óra alatt, míg németből tartottunk kifelé, leperegtek lelki szemeim előtt az elmúlt 4 nap eseményei: amikor először német földre léptünk, amikor először felszálltunk a villamosokra. Amikor életemben először kommunikáltam német emberekkel, amikor sikerült megvenni a TH-s naptárat. Amikor beértünk a gettóba, és elkezdtem rappelni, és azóta naponta elregéltük úgy 20x, hogy Yo, yo what’s up! xD Amikor a Grüne Zitadelle-be bementünk, meg amikor a templomban ott elkezdtünk hülyülni, meg ugyebár Gusti a templomból. 8) Meg a törökök az első nap… meg a 2 Georg vágású… áh, oké csak 50x írtam ezt eddig le. xD Meg a gumicukorbolt, a piac, a TH-s könyvem, az Allee center, este séta az Elbánál, a 2 maxi. És persze Loitsche, a paraszt tűzoltók, a falu, a megálló az emeletes vonatok… a sok szobor Magdeburgban, a szombat reggeli infóhajkúrászás, az esti beszélgetések, a német tv csatornák, és az állandó TH-s könyv-lapozgatás…

Aztán jött 1 üzenet, hogy telefonálhatok olcsón külföldön… tudjátok a szokásos sms, ha külföldre mentek. Az addigi O2 – DE –ről a telefon hálózata Eurotel – CZ-re váltott át… elhagytuk Németországot.

Hát igen… életem egyik legszebb 4 napja volt. ^^ Nem csoda, hogy Lauval majd visszatérünk oda 2-3 év múlva. =)

Lauval? Csapattal. 8)

Én pedig akkor elvileg 4 és fél év múlva végre kimehetek Berlinbe. *-* Az lesz aztán jó buli… =)

VÉGE