35. rész

Bill és Tom pakolt. Este 7 óra volt, másnap reggel már mennek vissza Berlinbe. Az új CD turnéállomásait nyilvánosságra hozzák majd.

-Na? Jobban vagy már? –kérdezte Bill. Tom megvonta a vállát.

-Csak reménykedni tudok hogy nem derül ki a dolog… akkor nagy bajban leszek. =/ -Tom

-Figyelj… nem lesz semmi gond, oké? Hazamegyünk, megcsináljuk a fotózást, összeegyeztetjük az elkövetkezendő dolgokat, és gond nélkül dolgozunk tovább! Anna csöndben marad és eltűnik az életünkből, és minden úgy lesz mint régen! –mondta Bill.

-De hogy tűnhetne el az életünkből, ha David lánya??? –mondta Tom mérgesen.

-Tom! Minden rendben lesz! Csak nyugodj meg! –mondta Bill. Tom az utolsó sapkáját is bedobta a bőröndjébe.

-Jó tudom… csak félek hogyha ez kiderül, David tombolni fog. Az meg senkinek sem tenne jót. –Tom

-Nem fogja megtudni. Annában biztos van annyi… -Bill

-Remélem. Jössz TV-zni? –Tom

-Aha. de ne sokáig, holnap korán kelünk o_O –Bill

-Majd Gusti felver minket 1 habkönnyű telefonálással. –Tom

-Na ja… még jó hogy ő nincs itt reggelenként. –mondta Bill miközben bementek a nagyszobába.

-Jaja. Az kéne még, hogy itt is nekikezdjen reggel kukorékolni xD –mondta Tom, miközben a DVD-k között kotorászott.

-Ismerős. És most majd megint minden reggel ki fog minket robbantani az ágyból… fantasztikus. -_-” –Bill

-Ó majd megszokod! –nevetett Tom. Látszott rajta hogy már 1 kicsit sikerült feloldódnia az Annás ügy óta. Bill is ügyelt arra, hogy a rasztás mihamarabb kiverje a fejéből ezt az egészet, és hogy ne rágódjon annyit a múlton.

-Holnap délután akkor mehetünk is a fotózásra, igaz? –mondta Bill miután lehasalt az ágyra és a kezébe vette a határidőnaplóját.

-Jaja! Az első promóképek az új CD-hez. Emlékszel amikor a Zimmeres-levelesnél fejbedobtam Georgot 1 köteg levéllel és a fele a hajában maradt? xD –mosolygott Tom.

-Naná! És amikor az a saras volt és mindenünk dzsuás lett? xD Úgy éreztem magam mint 1 kismalac a disznóólban… -Bill

-Én meg mint 1 kanmalac! 8)–Tom

-Na azt gondoltam… xD –Bill

-Na mentem fürödni. –mondta Tom, majd a fürdőszoba felé vette az irányt.

-Oké, én meg eszek valamit. –Bill. A fiúk 9-re már aludtak, hiszen a gép éjjel indul a reptérről.

Másnap

A repülő kora reggel érkezett Berlinbe. A felkelő nap első sugarai megvilágították az álmos utcákat, épületeket. Egyre több kocsi és tömegközlekedési jármű vette birtokba az éjjel szinte kihalt utakat. Németország szíve, Berlin ismét pezsegni kezdett. A németek ébredeztek és járókelők hemzsegtek az utcákban. Az emberek munkába, iskolába indultak. Az eladók kávéval a kezükben húzták fel a rolót a boltok ablakainál, közszemlére téve a legújabb, legfrissebb árukat. Még csak fél 7 volt, de Berlinben már most javában pörögtek az események. A reptéren 1 magángép kerekei értek földet, majd gurultak az aszfalton. Amikor a monstrum megállt, 2 fiatal szállt ki a gépből: Bill és Tom Kaulitz. A fiúk álmosan dörzsölték a szemüket, majd napszemüveget vettek fel, és irány a kocsi! A Kaulitz-ok még integettek párat a rájuk váró újságírókra/fotósokra/fanokra majd beszálltak a kocsiba.

-Szevasz Mark, hogy ityeg a fityeg? –Tom

-Ó köszi jól, az asszony 1 hétig házon kívül lesz! –mondta Mark a sofőr.

-Wow, akkor buláj lesz! –Bill

-Hajjé! Látom ti is barnultatok! –Mark

-Ó igen, a tengeri napfény! xD –Bill. ekkor a kocsi lassítani kezdett, ugyanis 1 hatalmas dugó volt előttük.

-A rasztám megáll! Há’ má’ megint dugó van? –Tom rémülten.

-Jaja! De nem nekünk! –mondta Mark, majd behajtott 1 kisutcába. 10 perc múlva már a stúdióban voltak.

-Mark! Te egy zseni vagy! –Bill

-Sofőr vagyok kérlekszépen! 8) –Mark. A fiúk elköszöntek Marktól, majd bementek a stúdióba. A sok ismerős kolléga között meglátták az egyik széken ülő Georgot is, akinek Gusti tartott élménybeszámolót.

-… ésbazmeg fogta magát a gyerek, és lepisálta az új gatyámat, vágod? –mondta Gusti Georgnak. Erre Tom mögötte termett, és megveregette a vállát.

-Vágom! xD –Tom

-Szevasz Tom! -2 G.

-Sziasztok! –köszönt az időközben előkerülő Bill is.

-Hello! –többiek

-Hallom Heidi rosszalkodott! xD –nevetett Bill

-Hajjé… az a gyerek 1 kész rémálom! xD –Gusti

-Én ezt már régóta tudom! –Bill

Gusti: -_-”

-Mindjárt jövök, csak megkeresem Jürgent! –mondta Tom, majd elvegyült a tömegben. Billék addig tovább beszélgettek. Tom oda-odaköszönt az ismerős arcoknak, miközben Jürgent (hangmérnök) kereste. Ugyanis Jürgennek adta az egyik rap CD-jét, és hát már hiányolta xD. Szóval Tom épp Jürgent kereste, amikor valaki hirtelen megfogta a karját. Tom megpördült a tengelye körül. David Jost állt mögötte.

-Szia Tom! –mondta David pókerarccal.

-Öhm… szia David! ^^” –Tom

-Beszélnünk kell, de ez a zajos hely nem alkalmas. Gyere a hangszobába! –biccentett az említett helyiség felé David. Tom elkezdett félni. Riadtan nézett körül, de nem látta hol vannak Billék. Leszegett fejjel ment a menedzser után. Tudta hogy David tud valamit. Bement a hangszobába. David becsukta maguk mögött az ajtót.

-Miről szeretnél beszélni? 50 Cent? Amerika? Az új CD? –próbálta oldani a feszültséget Tom. De David éles tekintete 1 pillanat alatt elhallgatatta.

-Én csak 1 dologra vagyok kíváncsi, de nagyon: mit tettél a lányommal? –David szigorúan. Tom elsápadt…

-Én semmit… -suttogta a rasztás. David kivette a hangszoba kulcsát a zsebéből, és bezárta az ajtót.

-Akkor addig innen ki nem jössz, amíg el nem mondod… -David.