A legviccesebb jelenetek az elejétől a végéig:

-Jó reggelt ifjak! –kiáltott fel Gusti.

-Neked is. –Tom. A basszer és a dobos az ágyon ültek. Tom miután lepakolta a cuccait fölmászott az emeleti ágyára. Bill is leült az ágyára.

-Végre Németország. Már honvágyam volt… -mondta Bill miközben elnyújtózott ágyán.

-Nekem csak Playboy villa lányai hiányom volt. Csak a német adón lehet fogni. –magyarázta Tom vigyorogva.

Többiek: -.-’’

-Fáj a fejem… -mondta Gusti

-Mondtam hogy ne hallgass annyi Metalicát! –mondta Georg nevetve.

-Jaj Georg… tudom ám a te fejed mitől szokott fájni… -jegyezte meg Tom nevetve.

-Bazmeg ez már megint kezdi… -mormogta Georg. A többiek nevettek.

-Nem menekülsz… -mondta Bill.

-Áh… ez már szimpla megszokás. –mondta Georg a szemét forgatva.

-Éhes vagyok… -dünnyögte Bill.

-Egyél. –Gusti

-Hmm… Georg ideadod a gumicukrot? –mondta Bill, miután észrevett 1 zacskó gumimacit az asztalon levő kupiban.

-Aha.- mondta Georg, majd kis híján ráfeküdt az asztalra, hogy elérje a gumicukrot, de azért sikerült megkaparintani. xD

-Köszi! –mondta Bill, majd kinyitotta a zacskót.

-Melyiket egyem először? Piros, sárga, vagy zöld? –Bill

-Kék! –Tom

-Olyan nincs is! –Bill

-Sárga. –Gusti

-Ok! –mondta Bill, majd beleharapott a gumicukorba.

-Az amúgy igazából kék, csak azért sárga, mert Georg… -kezdte Tom vigyorogva.

-Tom eszek! –Bill nevetve.

-Én meg hallgatom! –Georg

-Jólvan fejezzétek már be! Így nem lehet normálisan pasziánszozni! –mondta Gusti mosolyogva a laptop előtt.

-Bazzeg Gusti te kész vagy! Pasziánsz… öcsém! –Tom

-Mi az? –kérdezte Bill az „öcsém” szóra reagálva.

Igazad van. Még szerencse hogy nekünk nincsenek komolyabb lány rokonaink, igaz Bill? –Tom.

-Jaja. –Bill. a fiú most még jobban érezte magát, mint eddig, hiszen ez a családias hangulat pozitívan hatott mindenkire. A tagok körbeülnek, és megnyílnak egymás előtt, megbeszélik az élet ügyes-bajos dolgait, tanácsokat adnak egymásnak. Ilyenkor a Tokio Hotel olyan mint 1 család. Csak éppen férfitagokkal xD.

-Én azért elbírnám képzelni nagyanyut ápolónőruciban! –vigyorgott Tom. A többiek dőltek a röhögéstől.

-Na én meg Georgot tarzan öltözetben! –Bill

-Az már megvolt! Láttam 1 montázst erről! Gusti küldte! –Tom. Minden szem Gustira szegeződött.

-Én tejfölös csirke receptet akartam Tomnak küldeni! –mentegetőzött Gusti.

-Akkor Georgot legközelebb tejfölös csirkének kell beöltöztetni! –Bill

-Fejbe vágod 1 wc papírral és kész is! –mondta Tom csillogó szemekkel.

-Anyád… -Georg

-Otthon főz… mit is? –Tom

-Tejfölös csirkét? –Gusti vigyorogva. Ismét mindenkiből kitör a röhögés, Georgot kivéve, akinek a feje 1 kitörés előtt álló vulkánhoz hasonlított xD.

-Elmehettek mind a hárman a picsába! –mondta Georg, majd fölállt, hogy kimenjen a mobiltöltőjéért.

-Miért mi? Te álltál fel! –nevetett Tom. Georg gyorsan fogott 1 párnát, és fejbevágta vele Tomot.

-Én azért nem mennék a picsába, fáj a lábam! De neked jó utat Georg! –kiáltott a basszer után Bill.

-Jó szórakozást! De ne maradj sokáig! –Gusti.

-Ma is kiidegeltem! –mondta Tom, majd elégedetten hátradőlt.

-Kiidegeltük! –javította ki Bill.

-De legalább nem rágódik az unokahúga miatt. –Gusti

-Jaja. –Bill

-Mutasd csak azt a Playboyt! –Tom

-Tom ne… -Bill

-Most mi van? Nem is néz ki olyan rosszul! –Tom

-Jólvan Tom, én nem ismerlek… -mondta Gusti, majd kiment a konyhába.

-Pisilnem kell! –mondta Bill, majd kiszaladt.

-Hé! Én nem Georg vagyok! Fiúk! –kiáltozott a fiúk után Tom.

Hát Tom… ez van, szprájt. xD

-Imádom az ilyen családias kajálásokat! Én visítok, Bill röhög, Gusti böfög, Georgról már ne is beszéljünk! –nevetett Tom.

-Anyád! –vágta rá a 2G.

-Kösz jól van, dolgozik! –vigyorgott Tom.

-Banyek megfagyok, ki nyitotta ki az ablakot? –mondta Bill, majd fölállt és becsukta az ablakot, miután rájött, hogy nem a folyamatos röhögéstől libabőrös.

-Szerintem a Georgból származó természetfeletti erők nyithatták ki! –Tom

-Ja persze, szerintem is. –motyogta Georg.

-Vagy Uri Geller. –Gusti.

-Georg a mi kis Uri Gellerünk! –mosolygott Bill.

-Csak nem kanalat hajlít, hanem ablakot nyitogat! –Tom

-Igen… én is örülök nektek. -.-” –Georg

-Az a jó! –rikkantotta Tom. Ekkor bejött David.

-Fiúk! Bejelenteni valóm van! –szólt David.

-Ingyen sör? –kérdezte Tom nevetve.

-Nem. Új stábtag. –mondta David.

-Jeee… -Gusti. Ekkor belépett az ajtón 1 szőke csaj, úgy 28 év körüli. Tom éppen a kólájából ivott, csak a szerencsén múlott, hogy nem nyelte félre. xD

-Az isten… -suttogta Tom. Georgnak is elkerekedett a szeme. Csak Bill és Gusti néztek normálisan a szőkére.

-Sziasztok! Én vagyok az új kamerás. Az egyik! És Anitának (német, nem magyar!) hívnak! –mutatkozott be Anita. Tom és Georg úgy fölpattantak ültükből, mintha parázson ülnének.

-Tom Kaulitz, szolgálatára! –mosolygott Tom.

-Georg Listing! –mosolygott Georg.

(…)

-Örülünk, hogy megismerhettünk! –vigyorgott Tom.

-Jaja! –Georg. Bill és Gusti csak 1 szemforgatással reagált a 2 srác buzgóságára.

-Én is boldog vagyok, hogy megismerhettelek titeket! –rebegte Anita. Tom és Geog majdnem hanyattvágta magát. xD

-De Anitának még meg kell mutatnom a kameráját. –magyarázta David, majd kitessékelte a lányt. Amint az ajtó becsukódott Anita mögött, Tom rögtön rákezdett:

Még 1 biciklist meglátok az úton elküldöm a halálfaszára! –őrjöngött Tom a kormány mögött. (…)

-De Tom… mikor is voltunk utoljára a Berlini kecónkban? –Bill

-Asszem 6 hónapja. –Tom

-És addig volt ott valaki? –Georg

-Nem. Szóval olyan földöntúli kosz fog ott várni minket, hogy még Zeusz is a gettóba menne! –Tom.

-Mondtam, hogy menjünk inkább hotelbe. –Georg

-Georgbéjb leszóltad a kérómat? –Tom

-Kérónkat! –javította ki Bill.

-Én nem! De tiszta szutyok lesz ott minden, hogy fogunk aludni? –Georg

-Jaj Georg ne fesztiválozzál már! –Gusti

-Na ja! Rájöttem Georg, hogyan kell az IQ-dat kiszámolni: végy 1 vödör lószart, mérd meg hány kiló, majd a kapott összeget oszd el az eddig megjelent Playboyok számával. Az összeg megmutatja mennyi Georgunk IQ-ja. –mondta Tom professzorokat megszégyenítő pontossággal. Bill és Gusti elnevette magát, ám Georgnak nem tetszett a 21. század matematikája.

-Tudod mit, Tom? Te meg elmehetsz a mucsaröcsögei zöld mezőre kapálni! –Georg

-Jeee. –Tom

-Mikor érünk oda? –Gusti kíváncsian.

-Majd mindjárt, ha ez a szarjankó trabi eltágít előlünk! –mondta Tom rádudálva az előttük közlekedő Trabantra. 8 perc múlva Tom leparkolt 1 hatalmas ház előtt. A 2 G tátott szájjal nézte az épületet.

Mi ez az üvöltözés korán reggel? –motyogta Tom, miközben ébredezett.

-Meggi éjjel kiszabadult…-magyarázta Bill.

-És? Hadd rohangásszon! –mondta Tom, majd oldalra fordult.

-Összerágta a pólómat és a te fehér cipődet, Tom! –Bill. Tom úgy ült fel az ágyán, mintha parázson feküdne. Rápillantott a cipőjére, aminek még a bélése is kint volt, úgy megrágcsálta Meggi. Mondani sem kell, hogy az amúgy is forróvérű Tom éktelen haragra gerjedt.

-Hogy szakadna rád az ég te salátazabáló köcsög! Ez az eredeti, amerikai cipőm volt! Te… te… te kis mocsok! Hogy rohadtál volna meg ott, ahol megszülettél! Te hülye dög, esküszöm nyúlpörköltet csinálok belőled, csak kerülj a kezeim közé! Gyere csak ide teee… megnyúzlak teee! –őrjöngött Tom, és fel-alá járkált a szobában a nyulat keresve. Eközben Georg is fölkelt. Észrevette, hogy az újságja cafatokban.

-Ez 1 Pamela Anderson poszter volt! Törne el a fogad, Meggi! –kiabált Georg dühösen.

-Bakker tiszta nyúlszar minden! –kiáltott fel Gusti, amikor végignézett a padlón.

-Én elkapom… -mondta Tom, majd elszaladt. A gitáros pár perc múlva visszatért a nyúllal. Nem engedte el, nehogy megszökjön. Gusti gyorsan odahozta Meggi dobozát. Tom belerakta. A négy fiú körülállta a dobozt, ám most korántsem olyan melegszívűen néztek az állatra, mint tegnap.

-Meggi… a pólóm! -sziszegte Bill

-A cipőm! –Tom

-Az újságom! –Georg

Meggi? –kérdezte Bill, majd odament a nyúlketrechez. Meggi a sok bezártság miatt úgy rohangált a ketrecében mint a kergefasz. xD

-Ezt ki kéne engedni 1 jó negyed órára. –kommentálta Gusti a látottakat.

-Mondasz valamit! –mondta Bill, majd kiengedte a ketrecből Meggit, aki olyan Schummachert megszégyenítő gyorsasággal száguldott a házban, hogy talán még a padló is füstölt alatta.

-Meggiről ilyenkor Tom jut az eszembe… ő is így fut a nők után. –magyarázta vigyorogva Gusti.

-Bazz… -Bill nevetésben tört ki Gusti bölcsességén.

-Hát de most nem? J -Gusti

-Végülis de. –Bill

Most jut eszembe, holnap Georg újra köztünk lesz. –mondta Gusti 1 ördögi vigyor kíséretében. Bill is elmosolyodott. Tomról már nem is beszélek. xD

-Háhá-háhá! Majd ott baromkodhatok a botjával! 8) –Tom

Bill és Gusti: -_-” xD

-Szerintem meg simán pofánvágna vele. Georgnak fegyvere van 1 bot személyében és nem fél használni. –Bill

-A lába közti botra gondolsz? xD –Tom

-Jaj istenem… -Bill.

-De most tényleg, Georgra ezentúl jobban kell figyelnünk, különben nyakonvág minket a fasza botjával. –Gusti

-Még ha lesántult is, Gustav olyan mint 1 magdeburgi bölény. Csak neki nem az orrából távozik a levegő, hanem 1 rondább részről. xD –Tom röhögve.

-Szegény ha ezt hallaná… -kezdte Bill, és Gusti fejezte be.

-Akkor meglendítené a botját. xD –Gusti. Tom rákontrázott.

-De halljátok, Georg honnan jöhetett? Nagyot ereszt, hülye, elcseszi a koncerteket… Georg biztosan 1 földönkívüli! O_o –Tom. Bill és Gusti röhögőgörcsöt kaptak.

-Bakker Tom… eddig tényleg nyugtalan voltam a Danieles dolog miatt… de mostmár szinte el is felejtettem. Értesz ehhez, tesó! xD –mondta Bill

-Ez természetes! –mosolygott Tom.

-Embertársaim! Azt hiszem, holnap nem kis parádé lesz! –mondta Gusti, majd ezt követte 1 sátáni kacaj.

-Esküszöm ledarálom azt a kurva botodat mint hentes a disznóhúst! –Tom

-Én meg úgy fejbeváglak, hogy körbetáncolod a csillárt! –Georg

-Meg a lószart! Előbb ugrok, mint te pislantasz (pislog, nem pisil! xD)! –Tom

-Aha, azt megnézem! –Georg

-Kuss már! –Bill

-Ő kezdte! –mondta Georg és Tom egyszerre.

-Persze… az agyi szintetek… -mondta Bill, majd kibontott 1 gumicukros zacsit.

-De Georgbéjb menősködik! –mentegetőzött Tom.

-Aha, nem is tudom ki féltékenykedik! –Georg

-Kérsz? –nyújtotta az újságot olvasó Gusti felé a gumicukros zacsit Bill.

-Aha, köszi. –válazolt a dobos, majd kivett 1-2 gumimacit. Bill és Georg inkább kajoltak, mintsem hogy az örökké versenyző Georg és Tom párharcát hallgassák.

-Ne várjál csak, majd ha megállsz bot nélkül is, na majd akkor megkapod a magadét! –fenyegetőzött Tom.

-Megpöckölsz 1 zsemlemorzsával? –nevetett Georg.

-Wáááááá! –Tom már annyira ideges volt, hogy inkább fogta az mp4-ét, és begubózott a sarokba.